Hírek

Elérhetőségek

Településtörténet

MÁTRANOVÁK BEMUTATÁSA
„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” A mi otthonunk Mátranovák:
egy kis zsákfalu, melyben benne van minden!
/Tamási Áron/
 
Mátranovák szó összetétele a Mátra földrajzi név előtag, és a novák szó, amely szláv eredetű novauk” (új) szóból eredeztethető. Erre az 1389-ből származó „Petrus Filius Novak” is enged következtetni. Mátranovák Nógrád megye egyik legkeletibb szélén, a Bátonyterenyei járásban,
Salgótarjántól 25 kilométerre fekszik, csak pár kilométerre a Heves megyei határtól. Közúton Mátraterenyén át közelíthető meg. A közelben a XIX-XX. században több kőszénbánya is működött, melyek közel egy évszázadra meghatározták az itt élő emberek életét. Az 1970-es években a bánya bezárásokkal egy időben telepedett ide a Ganz Mávag, a későbbi Ganz Híd-, Vas-, és Acélszerkezet Gyártó Üzem, amelynek csarnokaiban készült a Dunaföldvári, a Lágymányosi és még sok más híd, illetve a Riekában működő kikötői daru is. A gyártelep 2005-től már a Bombardier Transportation Hungary Kft. tulajdona, ahol a mátranováki és a környékbeli emberek manapság már a gyorsvonatok forgóváz szerkezetét gyártják.
1970-ben a szomszédos községekkel, Nádújfaluval és Homokternyével közös tanáccsá alakították a közigazgatását, majd 1984-ben egy településsé vonták össze és Mátraterenye néven nagyközségi rangot kapott. A rendszerváltás után a falu polgárai népszavazással döntöttek az önállósodás mellett, így ismét visszakaphatta a régi nevét Mátranovák. Jelenleg Mátranovák kb. 1700 lakosú település, melynek az infrastruktúrája mára teljesen kiépült. Mátranovák kedvelt kirándulóhely a Mátra alján. A községre mindig jellemző volt a pezsgő kulturális- és sport élet. Bővelkedik látnivalókban, melyek nagy vonzerővel bírnak a turisták számára.
A község közigazgatási területén három természetvédelmi terület van: Védett a
Cserkész-kút nevű forrás és környéke, a hegyeskei borókás legelő, illetve itt található, Nógrád megye legnagyobb 818 hektáros helyi védettségű természetvédelmi területe. Felszínét zömmel erdő borítja. A mélyebb fekvésű völgyek északi oldalát gyertyános-tölgyesek borítják, amelyekbe szálanként bükk is elegyedik. Kedvező adottságú a terület vízgyűjtő rendszere, több mint húsz tiszta vizű forrás táplálja. A közelben talált vaskorszaki település nyomai bizonyítják, hogy már régóta lakott hely volt. Mátranovákról a már nem lakott
településre, Mátracserpusztára a Bükktetőn át nehezen járható útvezet. A puszta körül hagyásfás legelők, a pusztában a megmaradt
épületek emlékeztetnek az egykori életformára. Itt található még Nyírmedpuszta, az ország harmadik legtisztább levegőjű települése. A
völgyet ölelő déli hegygerinc keleti végén, a Fehérszéken riolittufa borítja a felszínt. A riolittufában helyenként elszenesedő vagy kovásodó famaradványokat találni. Több helyen elő bukkan a szénréteg, és bizarr formákat alakít a riolittufa felszínén az erózió.